Táncházak, jeles napok
Az esztendő ünnepköreire építve havi rendszerességgel tartunk táncházat élő népzenével, tánctanítással és népi játékokkal. Ezeken az alkalmakon jeles napjainkhoz fűződő szokásainkat, hagyományainkat is felelevenítjük (kiszézés, betlehemezés, regölés).
Január: Újévi táncház, Regölés
Február: Farsangi maszkabál
Március: Kiszézés
Április: Locsolkódás
Május: Pünkösdi király/né választás
Június: Szentiváni mulatság
Július: Aratóbál
Augusztus: Újkenyér ünnepe
Szeptember: Mihály napi táncház
Október: Szüreti bál
November: Márton napi táncház
December: Óévbúcsúztató táncház, Betlehemezés
Február: Farsangi maszkabál
Március: Kiszézés
Április: Locsolkódás
Május: Pünkösdi király/né választás
Június: Szentiváni mulatság
Július: Aratóbál
Augusztus: Újkenyér ünnepe
Szeptember: Mihály napi táncház
Október: Szüreti bál
November: Márton napi táncház
December: Óévbúcsúztató táncház, Betlehemezés
 |
| Betlehemezés | Márton nap | Farsang | Regőlés |
Alkotóműhelyek
Kosárfonó műhely
Nagy népszerűségnek örvendő Kosárfonó Műhelyünkben a munkát Horváth Kata, a Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosa irányítja. A résztvevők előbb egyszerűbb vesszőtárgyak - koszorú, szappantartó - készítése során tapasztalhatják meg a fűzvessző alakíthatóságát, formálhatóságát, elsajátítva a vesszőfonás alapfogásait. A munka differenciálva, kinek-kinek ügyessége szerint folyik tovább, az egész napos foglalkozás során madáretetők, virágtartó kaspók, kisebb kézi kosarak és kétfülű kosarak is készülnek.
Nemezelő műhely
Nemezelő műhelyünkben - Kaszás Aba Ákos népi iparművész vezetésével - az érdeklődők megismerkedhetnek az ősi magyar nemezelő hagyomány alapjaival, motívumvilágával, formakincseivel, elméletben és gyakorlatban egyaránt. Elsajátíthatják a faliszőnyegek, tarsolyok, süvegek készítésének szakmai fogásait.
Hímzőszakkör az általános iskolában
A hagyományokra épülő világban már kislány korukban kezdték tanulni játékos formában a hímzést-varrást a lányok. A textil kivarrása, hímzése nem csupán a díszítés kedvéért történt, a színeknek, formáknak, motívumoknak jelentésük volt a közösség számára.
Természetesen ma nem tarthatjuk fenn felmenőink XVIII-XIX. századi életformáját, mégis érdemes a rendkívül gazdag magyar népművészet kincseit átmenteni a mába, átadni, tovább éltetni.
A hímzés során a gyerekek - miközben ügyesednek, „kezük rááll a munkára” - felismerhetik a szimmetria jelentőségét, az arányokat. Kialakul bennük a mérték és elrendezettség iránti érzék és igény. Mindezekre gyönyörű példákkal szolgálnak a népművészeti motívumok.
A minták, motívumok jelentésének megismerésével, „megfejtésével” betekintést nyerhetnek egy természettel együttélő, azzal harmonizáló, közösségi látásmódba, gondolkodásba.
Természetesen ma nem tarthatjuk fenn felmenőink XVIII-XIX. századi életformáját, mégis érdemes a rendkívül gazdag magyar népművészet kincseit átmenteni a mába, átadni, tovább éltetni.
A hímzés során a gyerekek - miközben ügyesednek, „kezük rááll a munkára” - felismerhetik a szimmetria jelentőségét, az arányokat. Kialakul bennük a mérték és elrendezettség iránti érzék és igény. Mindezekre gyönyörű példákkal szolgálnak a népművészeti motívumok.
A minták, motívumok jelentésének megismerésével, „megfejtésével” betekintést nyerhetnek egy természettel együttélő, azzal harmonizáló, közösségi látásmódba, gondolkodásba.
Előadások
Egyesületünk a kezdetektől fogva hívott előadókat azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a magyar néphagyomány motívumkincsének, szellemi örökségének minél szélesebb körű megismeréséhez és elterjedéséhez.
Többször tartott szervezésünkben előadást Hegedűs Zoltán néprajzkutató, Grandpierre Attila csillagász, Grátz Antal építész, Tóth Zoltán József alkotmányjogász, egykori helyettes államtitkár, Szent Korona kutató, Gyarmati Orsolya arcelemző.
Többször tartott szervezésünkben előadást Hegedűs Zoltán néprajzkutató, Grandpierre Attila csillagász, Grátz Antal építész, Tóth Zoltán József alkotmányjogász, egykori helyettes államtitkár, Szent Korona kutató, Gyarmati Orsolya arcelemző.
